Ez egy polgári kerület, ahol a polgári létet nem a pártpreferencia vagy a világnézet határozza meg – állítja lapunknak adott interjújában Láng Zsolt. A II. kerület polgármesterét a Szent János-kórház és az Átrium színház jövőjéről is kérdeztük.
A II. kerületről az az általános vélekedés, hogy itt minden szép és jó, a budai elit itt éli gondtalan életét. Valljuk be, így nem olyan nehéz elvezetni egy városrészt!
Valóban sok jómódú ember él a II. kerületben, és hetven százalék felett van az értelmiség aránya. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az önkormányzat is gazdag lenne, a forrásmegosztás miatt közepes finanszírozási szinten vagyunk. A II. kerület nagyon színes és sokrétű, területileg és a lakosság összetétele szempontjából egyaránt. Egyszerre van jelen az egészen falusias környezet Pesthidegkúton és a belvárosi hangulat a Vízivárosban, illetve tehetősebb és segítségre szoruló lakosok egyaránt élnek a városrészben.
A kerületieket is ellátja a Szent János-kórház, amelyről szinte csak rosszat lehet hallani: omladozó, penészes falak, elhalasztott műtétek az áldatlan állapotok miatt. Az intézmény a kormány döntése értelmében súlyponti kórház lesz, de rendbe lehet tenni egyáltalán?
Érdemes tisztázni, honnan jutott el a János-kórház a mostani, valóban felháborító helyzeteket teremtő állapotáig. Az utolsó komoly beruházás az 1970-es években volt itt, azóta vegetál az intézmény. Elődeink semmit nem csináltak vele, sőt Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter regnálása alatt jelentősen csökkentették a betegek után járó központi forrásait. Ezt a több évtizedes elmaradást kell behozni, illetve a helyzeten változtatni. Ráadásul mivel a közép-magyarországi régiót fejlettsége miatt az EU nem támogatja, a fejlesztés kizárólag hazai költségvetési forrásból finanszírozható. A Szent János-kórház súlyponti intézmény lesz, a kormány elkezdte a stratégiai tervezést a megújításával kapcsolatban. Egy biztos: az emberek riogatásával nem jutunk előrébb. Ráadásul most azok a leghangosabbak, akik – vagy minimum akiknek a párttársai – nyakig benne vannak abban, hogy ilyen állapotba került az intézmény.
Orbán Viktor péntek reggel arról is beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek.
Ha az ukrán energiafenyegetés megvalósul, akkor a magyar családok áramszámlája a duplájára, fűtésszámlája a négyszeresére nő – jelentette ki reggeli interjújában Orbán Viktor. Szerinte nonszensz, hogy a magyarokkal akarják megfizettetni az európai háborús politika árát.
Kiss László meglepődött, mennyibe kerül egy kiló kenyér.
„A magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, mégpedig hogy mi a magyarok érdeke” – szögezte le a miniszterelnök.
Interjú Adam Lovingerrel, a Pentagon és a Fehér Ház nemrég Budapesten járt volt stratégiai elemzőjével.
„Weber úr azt mondta az Európai Parlamentben, hogy az ukránoknak joguk van csatlakozni az Európai Unióhoz. Ez tévedés. Az ukránoknak joguk van jelentkezni az EU-ba. Nekünk pedig jogunk van dönteni erről. Ez a helyes leírása a helyzetnek.”
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Tóth Máté szerint a tények magukért beszélnek.
